A JÖVŐ ZÁLOGA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályosított szövege

Az alapítók 2007. április 18. napján kimondták a Jövő Záloga Közhasznú Egyesület (továbbiakban: Egyesület) elnevezésű társadalmi szervezet megalakítását, és megállapították Alapszabályát.

Az alapítók a mai napon megtartott megismételt alakuló ülésen az Egyesület Alapszabályát
– a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételi eljárását folytató Fővárosi Bíróság 11. Pk. 60377/2007. számú hiánypótlásra felszólító végzésében foglaltaknak megfelelően állapították meg.

Az Egyesület Közgyűlése 2007. év szeptember hónap 9. napján megtartott ülésén az Alapszabályt – az ügyészi jelzésre figyelemmel – a következők szerint módosították:

I.

Az Egyesület neve, székhelye, telephelyei és működési területe

1. Az Egyesület neve

                               A JÖVŐ ZÁLOGA

                                        KÖZHASZNÚ Egyesület

2. Az Egyesület székhelye

                                       1038 Budapest, Pusztakúti köz 8/A.

3. Az Egyesület telephelyei:

                                       1093 Budapest, Ifjúmunkás utca 17. II. lépcsőház mf. 3

                                       1183 Budapest, Besztercebánya utca 11.

                                       6710 Szeged, Kapisztrán út 65.

4. Az Egyesület működési területe

                                       A Magyar Köztársaság államterülete           

5. Az Egyesület határozatlan időre alakul, önálló jogi személy, minimális taglétszáma 10 fő.

II.

Az Egyesület célja és közfeladatai

Az Egyesület célja:

6. Az Egyesület célja a magyar állampolgárok és a Magyarországon élő külföldi állampolgárok, valamint a határokon túli magyarok – közöttük a gyermekek és a hátrányos helyzetű nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó személyek – nevelésének és oktatásának továbbá kulturális és sporttevékenységének támogatása.

7. Az Egyesület további célja a családsegítés, az időskorúak gondozásának előmozdítása, valamint az egészségmegőrzés elősegítése.

Az Egyesület közfeladatai

8. Az Egyesület céljainak megfelelő, az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontja szerint közhasznú tevékenységnek minősülő közfeladatok:

–       (1.)    egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, egészségügyi rehabilitációs tevékenység

–       (2.)    szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása

–       (4.)    nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

–       (5)     kulturális tevékenység

–       (13.)  a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység

–       (14.)  a sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével

–       (20.)  közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások

9. Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályában rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

10. Azok, akik az Egyesületnek nem tagjai, a tagokkal azonos feltételek mellett és formában részesülnek az Egyesület valamennyi célok szerinti közhasznú szolgáltatásából. A támogatások odaítélése az Egyesület elnöksége hatáskörébe tartozik. Az Elnökség határozatát indokolni köteles, melyről készített okirat a Határozatok Könyve mellékletét képezi.

11. A célok szerinti juttatások mindenesetben és jogosult számára pénzbeli kifizetés, avagy nem pénzbeli szolgáltatás nyújtása útján történnek.

12. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljának megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

13. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

14. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

15. Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészről a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészről az alapszabályban határozott iratbetekintési és felvilágosításadási jog rögzítésével.

III.

Az Egyesület tagjai és a tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése, a tagok jogai és kötelességei, a tagdíjra vonatkozó rendelkezések

Az Egyesület tagjai és a tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése

16. Az Egyesület tagjai lehetnek a rendes és a pártoló tagok.

17. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és

a.) magyar állampolgár,

b.) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

c.) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

18. Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és a belépési nyilatkozatban vállalja, hogy közreműködik az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Elnökség dönt.

19. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik.

20. A tagsági viszony megszűnik:

– a tag halálával,

– az Egyesület megszűnésével,

– a tag kilépésével,

– a tag kizárásával.

21. A tag kilépési szándékát az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. Az Elnökség tudomásul veszi a kilépő tag lemondó nyilatkozatát.

22. Az Egyesület tagjai közül az Elnökség kizárhatja:

– azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíjfizetésre 30 napos határidő tűzésével kell felszólítani a tagot és csak annak eredménytelen elteltét követően lehet a kizárásról rendelkezni.

– azt a tagot, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

– azt a tagot, aki az Egyesület céljának elérésével és tevékenységével ellentétes magatartás tanúsított, vagy tagi kötelezettségét egyéb módon súlyosan megszegte.

23. Az Elnökség tagjainak kizárási ügyében a Közgyűlés dönt.

A tagok jogai és kötelességei

24. A tag részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, különösen a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, mely során észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban, és ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására.

25. A tag felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni. Továbbá indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség ülésének napirendi pontjaira, valamint betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba.

26. A tag választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, valamint tisztségeire.

27. A tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével a Közgyűlés, illetőleg rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezhetik.

28. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

29. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

30. A pártoló tag tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati jogot nem gyakorolhat. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéival.

31. Bármely tag az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

32. Az Egyesület tagja köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek, valamint a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak.

33. A tag tagsági jogviszonya fennállása alatt jogosult az Egyesület által nyújtott, jelen alapszabályban meghatározott valamennyi cél szerinti juttatásra. Amennyiben az Egyesület tagja egyben e társadalmi szervezet felelős személye, valamint annak hozzátartozója - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, e létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesíthető.

34. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó tagdíjfizetési kötelezettsége teljesítése alól.

A tagdíjra vonatkozó rendelkezések

35. A tagdíj mértékét az Elnökség javaslatára a Közgyűlés az éves költségvetésben határozza meg.

36. A tagdíj összegét a tagok készpénzben vagy banki átutalási módozattal – az egyesület éves költségvetésében meghatározottak szerint – kötelesek megfizetni.

IV.

Az Egyesület szervezete, és a vezető tisztségviselőkre, különös tekintettel az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések

37. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervei:

– Közgyűlés,

– Elnökség,

– Felügyelő Bizottság,

– tisztségviselők: elnök, alelnök, elnökségi tag, felügyelő bizottság tagjai

A közgyűlés

38. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként kell összehívni.

39. A Közgyűlést továbbá össze kell hívni akkor is, ha

– azt a bíróság elrendeli,

– ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kívánja.

40. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

– az alapszabály elfogadása és módosítása,

– az évi költségvetés meghatározása,

– az éves beszámoló és a közhasznú jelentés elfogadása,

– tisztségviselők megválasztása és visszahívása,

– tagdíj mértékének megállapítása,

– az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása,

– a tag elnökségi kizáró határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása, továbbá az Elnökségi tagok kizárási ügyeiben való döntés,

– döntés mindazokban az egyéb ügyekben, amelyeket az alapszabály nem utal másik szerv, avagy tisztségviselő hatáskörébe.

41. A Közgyűlést az Elnök – közgyűlési meghívó kibocsátásával – hívja össze. Az üléseket az Elnök vezeti le, azonban azzal más természetes személyt is megbízhat.

42. A Közgyűlési meghívóban közölni kell a helyet, az időpontot és a napirendi pontokat. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt kell a meghívót elküldeni, melyben határozatképtelenség esetében – az előzőeken kívül – közölni kell a megismételt Közgyűlés megtartásának időpontját és az arra vonatkozó felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes.

43. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.

44. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

45. A Közgyűlés határozatait nyilvános szavazással – a jelenlévő tagok kétharmados és egyhangú szótöbbségét igénylő döntések kivételével – egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden szavazat joggal rendelkező tag egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

46. Az Egyesület éves beszámolója és közhasznú jelentése jóváhagyásának módja nyílt szavazással, a közgyűlésen jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával történik.

47. Az ügyintéző és képviseleti szervek tisztségviselőinek megválasztása is nyílt szavazással, a közgyűlésen jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával történik. A jelölteket az Elnök – az alakuló gyűlés esetében a levezető elnök – terjeszti a plénum elé, akik megválasztásáról a Közgyűlés (avagy alakuló gyűlés) egyenként, külön-külön szavaz.

48. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

– a tag kizárása ellen benyújtott fellebbezés elbírálásához,

– az Elnökségi tagok kizárási ügyeiben való döntéshez szükséges határozat meghozatalához.

49. A tagok egyhangú szótöbbsége szükséges:

– az Alapszabály elfogadásához és módosításához,

– az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondásához.

50. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.

51. A Közgyűlési határozat meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

– bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

52. Az 51. pont vonatkozásában nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség

53. Az Elnökség 3 tagból áll. Az Elnökség tagjait – elnök, alelnök és elnökségi tag – a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai közül 5 év időtartamra választja.

54. Az Elnökség tagjának választott személy visszahívható az Alapszabály 22. pontjában szereplő okok valamelyikének fennállása esetében, amennyiben a súlyosabb jogkövetkezmény – így kizárás – alkalmazására nem került sor.

55. Az Elnökség ülését szükség szerint, de évente legalább kétszer össze kell hívni

56. Az Elnökség – főként az Egyesület közgyűléseinek időszaka közötti időtartam alatt – irányítja az Egyesület működését, továbbá végrehajtja a Közgyűlés határozatait és ellátja a hatáskörébe tartozó feladatokat.

57. Az Elnökség hatáskörébe tartozik különösen

– tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás lefolytatása és az abban való döntés meghozatala,

– a Közgyűlés összehívásának előkészítése, működésével kapcsolatos, azt segítő szervező tevékenység folytatása,

– az Egyesület közhasznú célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenységével kapcsolatos döntések előkészítése, az éves programok és a költségvetési javaslat, valamint az évi beszámoló benyújtása a Közgyűlés részére,

– személyzeti munka irányítása,

– tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása,

– az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás lefolytatása, az esetleges fellebbezések elbírálásához szükséges iratok és háttérismeretek összeállítása és a Közgyűlés elé terjesztése,

– az Elnökség ügyrendjének elfogadása,

– az Egyesület folyamatos működésének biztosítása,

– a juttatások odaítélése és intézkedés a teljesítésre,

– minden olyan egyéb eljárás lefolytatása és határozat meghozatala, amely nem tartozik a Közgyűlés és a Felügyelő Bizottság hatáskörébe.

58. Az elnökség ülését az elnök írásbeli meghívó küldésével hívja össze. A meghívóban meg kell jelölni az ülés időpontját, helyét, a tárgyalandó napirendi pontokat, valamint a megtárgyalásra kerülő indítványokat. A meghívót postai, telefax vagy elektronikus úton bizonyíthatóan úgy kell megküldeni, hogy azt a címzettek legkésőbb az ülés napja előtti 3 napon kézhez kapják.

59. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt személy vagy szervezet külön is meghívható.

60. Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen minden tag jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 8 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés akkor határozatképes, ha azon 2 elnökségi tag jelen van.

61. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

62. Az Elnökségi határozat meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján